közeleg a karácsony...

fáradt vagyok. Törpének megvettük a fenyőfát, együtt, hárman. Volt nagy boldogság, rögtön szerette volna feldíszíteni. Nehezen értette meg, ha egyáltalán megértette, hogy karácsony napján díszítjük csak fel. Szóval fa kipipálva. Ma voltunk esküvőn. Egy barátunk vette el a barátnőjét, és februárban meg is születik a gyerkőc. a lánynak már van egy kislánya, aki tündér aranyos, tele szeretettel, és jósággal....
tegnap este még elmentünk Soszáékhoz. persze rommá ettük magunkat. a két kiskölyök szétszedte a törpét...de nagyon nagyon jó volt...reggel 9kor kelt a törpi 7 helyett. kicsit kifáradt tegnap este.
Holnap megyünk a Nagymamához, és hozzunk Nagytatit ide hozzánk. nagyon várom már. Mindkettőt.
Csillu elkészítette a bajuszos medált nyaklánccal a Reninek. nagyon nagyon tuti lett. huh de örülök neki.
a mai nap vicce, illetve sírnivalója, hogy itt a nyóckerben ingyen osztották a fenyőfákat a rászorulóknak. ezt úgy vettem észre, hogy a sarkunkig állt a sor, elég kétes alakokkal. egy néni megállt mellettünk, és motyogott. láthatóan izgatott és mérges volt. beszédbe elegyedtem vele. Ő nem rászoruló, tehát ő nem kapott ingyen fát. viszont a cigány családok, akik fiatalok, életerősek hozták a fákat felénk...jöttek mint az oroszok....milyen nagylelkű és jófej a polgármesterünk, gondoltam.....és akkor láttam meg, hogy mindenki egy irányba viszi a fát....miért is? mindenki egy utcába lakik? óóóóóó nem. hanem mert a következő sarkon eladták a fákat. ott állt egy autó, és hordták a fákat oda. bahhhhhhh. sok cifrát tudnék mondani, de nem teszem. konklúúúúúzió: segítsük a cigányokat, meg a szegényeket, akik soha nem fognak dolgozni, mert minek, legyen szép karácsonyuk....és amit kapnak eladják. mire kell a pénz? nem a gyerekre az biztos. és nem is fűtésre, mert azt is támogatják....szar a rendszer ez a helyzet...de azért boldog karácsonyt.  

mai nap

a mai nap  izgalommal teli.....láttam ma reggel egy gyönyörű szivárványt a város felett. nem, nem ittam, és nem szívtam, ez tényleg igaz. a másik, hogy a kiadó elküldte a lektorált anyagot, meg a szerződést, és most ezerrel dolgozok...juj izgatott vagyok. ez egy jó nap. na. és este Törpit viszem síelni tanulni. pont.

készülök a karácsonyra

nálunk is járt a télapó

egy pillanat

reggel van. kelteni kell törpit. feneke az égnek, úgy alszik. énekelek, simogatom ezt a kis gömbölyű puhaságot, aki nem sokkal az ébresztést követően már mászik is az ölembe. ránézek az órára, tudom, hogy haladni kellene, tempósabban, de nem mozdulok. ölemben a kisfiam, kapaszkodik belém, még nagyokat szuszog...ez a pillanat csak a mienk. a percek megállíthatatlanul peregnek, de mi ketten ott erőt, megnyugvást, szeretetet adunk és kapunk egymástól-egymásnak...

bécsi vásár

gyönyörű volt....

az élet néha meglepő dolgokat produkál

tegnap elmentünk C-vel Pécelre a házidokinkhoz. Az asszisztens hölgyek, keményen benne vannak már a nagymamakorban, szokás szerint kedvesek voltak, érdeklődök, és segítőkészek. pedig nincsenek túlfizetve. A probléma ott kezdődött, hogy influenza elleni oltóanyagot kértünk. Bementünk hátra, ahol egy nagyon fiatal kissé ideges lányka volt fehér ruhába. betanulós nővérke. A mi kedves nővérkénk megkérdezte hogy lehet e gyakorlatozniuk rajtunk, mert hát az oltást is tanulnia kell a kislánynak. Nem voltunk boldogok, de belementünk. a kislány amennyire idegesnek tűnt, és ügyetlennek, hihetetlen módon jól beoltott minket. nagy boldogan dolgunk végeztével elindultunk felvenni törpinek az autóit, amit kéz alól olcsón vettem meg egy aukciós portálon. Autók megvéve, irány Pest. a nap süt, mi elégedetten hazafelé még megálltunk enni....hmmmm. isteni tapaszt ettünk, és sültkrumplit....majd gyorsan otthon kidobtam C-t, és mentem a törpiért a bölcsibe. olyan kerek volt az addigi nap, minden olyan olajozottan ment. addig.
Mikor elindultam a gyerkőcért, a szokásos utca felé vettem az irányt. itt lakunk az önkormányzat mögött, egy néhány méteres szakaszról beszélek, ami egy utcarészlet, természetesen egyirányú. mert a belvárosban lakni nem egyszerű. parkolni, közlekedni. néha riasztó. tehát bekanyarodok az utcarészletbe, és már majdnem kiérek a kereszteződésbe, amikor meg kellett állnom. nem, nem az autó halt meg, hanem két autó az utca végén úgy állt meg, hogy nem tudott senki sem átmenni közöttük. huh, levert a víz, mert nekem mennem kell nincs mese. kiszálltam az autóból, hogy megnézzem mi a helyzet, esetlen mégis kiférek e, de akkor még idegesebb lettem, mert egy rendőrségi nagybusz megállt mögöttem. se ki se be, se jobbra se balra. Hála ők értették miről van szó, és a rendőr elkezdett gyorsan telefonálni, és intézkedni, odajött hozzám, beszélt velem, mondta nyugi. Kiszálltam az autóból, és elrohantam az önkormányzatba, hogy a biztonsági őrtől segítséget kérjek. Udvariasan mondom neki: szép napot, tudja hogy kié ez az audi, mert el kellene állnia ahol áll, vagy beigazítani az autót, mert elakadtunk. - és mi közöm van hozzá? jött az értelmes válasz. -Hát mivel önkormányzati parkólóhelyen áll, gondolom, hogy tudja kié az autó, és akkor ki tud jönni a tulaj, és eláll....itt áll egy rendőrségi busz is, tele rendőrrel, elakadtunk. - nehogymár elképzelje hogy kihívom a tulajt? Önkormányzati gyűlés van, hát az nem úgy megy....-tessék? ez komoly? - oldják meg. vette oda flegmán. - rohadj meg, sziszegtem, és szaladtam vissza az autóhoz. Közben a rendőrt is útba ejtettem, mondtam neki hogy azt mondta a biztonsági ember oldjuk meg. - a rendőr elmosolyodott, és mondta, már intézkedem. elvitetem őket. . huh, köszönöm köszönöm.  ekkor a rendőr javaslatot tett, hogy kitolatunk (ők is én is), és segít. az utca két oldalán centizve, rendőröm kintről integetve, ordítva, segítve kivezetett....és odalép hozzám. Hölgyem kint van, de kérem így ne vezessen, mert látom nagyon ideges. kezem lábam remegett, de akkor már csak azért, mert túléltem....-ügyes leszek, megígérem. És köszönöm hogy segített, ilyen még nem volt....
és tényleg köszönöm. mert emberi volt, segítőkész, és nem hátráltatni akart, hanem segítséget nyújtani...köszönöm neki így ismeretlenül is....a két autót elvontatták, és remélem hogy azt a nyomorult biztonsági embert meg ki fogják rúgni....és olyan szívesen mondanám neki: oldd meg köcsög.

komment nélkül

http://feminfo.postr.hu/kozpenzbol-epulnek-maganbolcsodek?sec-p

ezt ma találtam. megdöbbentem.

mai nap eddig egy anya szemével

fél7 kelés. kakaó, kávé bekészít, pakolás, gyerek cuccának összepakolása, mert időre megyünk. 7kor törpit megetet, megszeretget, mesét megnéz, könyörgés....indulni kell... törpi 8kor lepakolva bölcsibe, utána szaladás, vagyis gyorshajtás a gumishoz. gumis felteszi a téli kerekeket, majd irány haza. közben telefonon lebeszél holnapra oltást, meg törpinek ajándékot mikulásra. 10kor irány a bolt, gyors vásárlás, majd rohanás haza és főzés. most itt tartok. rohanok a boltba mert harisnya kell a törpinek, fenéktörlő, és persze kaja...na addig még kitalálom mit főzök. ezalatt férj alszik, és amikor megkérdezi este miért vagy fáradt, akkor majd ajánlom figyelmébe egy napomat....lehet utánam csinálni.bahhhhhhh.

oliver

megszületett. itt van velünk..18án látta meg a napvilágot. küzdő, harcos kiskölyök. bár vannak nehézségei, és szüleinek van miért aggódni, de ő élni akar...kedves Olivér remélem, hogy hosszú, boldog életed lesz, és néhány év múlva a szüleiddel együtt már csak mosolygunk azon, hogy mennyi ember aggódott érted...isten hozott...

hova tovább?

hát most kaptuk a hírt, ami számunkra megrengette a világot. a legfrissebb információk szerint decemberben elindul C Németországba, ahova követjük őt januárba...érdekes, hogy mekkorát fordult körülöttünk a világ néhány óra alatt. a bizonytalan holnap hirtelen véget ért. a végeláthatatlan napok és hónapok amit még itthon tölt C az feladatok sorává válik az elkövetkező hetekben. Fodrász, ruhavásásárlás, orvos, kötelező védőoltás stb stb...fel kell pörögni. C persze nem annyira boldog, mert ha rajta múlna az elkövetkező heteket ő végigaludná, de nem lehet. izgalom, és várakozás...mi lesz hogy lesz...persze ő azt hiszi, hogy nekem milyen jaj de könnyű, pedig nem. vagyis most könnyebb lesz. kapok végre egy kis levegőt, egy lélegzetnyi szusszanást...és utána már könnyebb lesz. igaza van. nekem most könnyebb lesz.

Magyarország jobban teljesít????? 2.

maradunk a gyerektémánál. Barátnőm néhány napja veszélyeztetett terhesen 35 hetesen befeküdt egy budapesti jónevű kórházba. Nem magánkórház, de mindenki erre esküszik, itt vigyáznak az anyukákra, a dokik nem pénzéhesek, és itt tuti hogy biztonságosan megszületik a baba. Első nap orvos nem látta, csak este. Befekvési idő reggel fél8. Második nap CT, ultrahang...de hoppá, mintha a gyerkőccel gond lenne. Anyuka még nem aggódik, felkészült már testileg és lelkileg is a szülésre. Dokik összeülnek, mi is legyen mi is legyen...kellene egy normális gyerekkardiológus, aki megnézi a gyereket, aki mond valamit, hogy szüljünk, ne szüljünk...anyuka elkezd aggódni, nem tudja, hogy most mi van, mert csak mondatfoszlányokat ért....Végül a doki kezébe nyom egy papírt, hogy a 8. kerületből!!!!!!! menjen el a 2. !!!!!! kerületi gyerekklinikára, mert ott van megfelelő műszer, és szakember. barátnőm pislog nagyokat, ijedt is....mivel menjek? Mikor? A nővérke válasza: ha van pénze akkor taxival, ha nincs akkor BKV. Tessék? Se beteghordó autó, se mentő? veszélyeztetett terhesként utazza át az egész várost (szó szerint) felügyelet nélkül?Veszélyeztetett anyuka felöltözik, riasztja vidéken dolgozó férjét, hogy most mi legyen. Férje aggódik, de mondja, hogy legkorábban a tárgyalás után tud indulni, így uszkve 4 óra múlva tud csak érte jönni...akkor marad a BKV. Menni kell, a doktornő nem vár. telefonál nekem, hogy ez nagyon kellemetlen, de esetleg nem tudnék e neki segíteni????? persze hogy tudok, kocogj át a lakásunk elé (terhesen kb 5 perc), addig kiállok az autóval, és mehetünk. A barátnőm felsóhajt, és megkérdezi. Csatlakozhatna e hozzánk egy szintén problémás anyuka, akinek szintén oda kell mennie és ő ráadásul vidéki, nem ismeri a várost? persze nem gond. Csak ne szüljetek az autóba, mert erre nem vagyok lelkileg felkészülve.Beülünk az autóba, a dugóban beszélgetünk, a két anyuka próbál nyugodtnak tűnni, de nagyon feszültek...látom ahogy megsimogatják a hasukat, nyugtatják a babákat, vagy inkább magukat. Igyekszem nem hányósan vezetni, nem nagyokat fékezni. De megérkezünk. Én sajnos robogok tovább, mert nekem is van egy csemetém...de hálásak, és boldogok...igyekeznek a doktornőhöz, mintha az életük múlna rajta...vagyis a gyereké...visszafelé ülök az autóba, ismét dugó, a végeláthatatlan autófolyamba beállok, és gondolkodok...vajon tényleg nincs a szülészeten és nőgyógyászaton  megfelelő szakember? Tényleg át kell verekedni magunkat a városon, hogy valaki megmondja hogy szüljünk vagy ne szüljünk? befektetik az anyukákat hetekre, és közben meg elengedik őket több órára vizsgálatra? Én ezt nem értem. nem tudom megérteni, felfogni. ezek után megint megkérdezem.Magyarország jobban teljesít??????????? Én miért nem látom? Mások miért nem látják? persze tudom a választ, el lehet menni....és tényleg lehet hogy jobb lenne végleg elmenni....

csak egy kérdés...

....miért ilyen nehéz felnőttnek lenni? Tetekingesen: miért ilyen kibaszott nehéz az élet? valaki nyújtsa már ide a vállát, engedje hogy lehajtsam rá a fejemet, és csak egy percre, csak egy icipici percre kiüríthessem a gondolataimat, hogy megpihenjek...

az álomfalak című írásomra Csillától egy továbbszőtt gondolat....

Éppen azon az írásodon gondolkoztam, amit átküldtél nekem. Megihlettél!  A következő jutott az eszembe, így gyorsan le is írtam, hogy el ne felejtsem. 

Az életünk folyamatos döntéseken alapul. Ugyebár? Nemdebár! Vannak olyan dolgok, melyekről le kell mondanunk ahhoz, hogy egy másikat elérjünk. Sokszor nagyon fájdalmas a döntéseinknek a végkifejlete, de mégsem szabad szomorkodni, mert ilyenkor születik meg valami olyan új, ami még nagyszerűbb is lehet. Amikor van egy álmunk, igyekszünk a megvalósítására, mindeközben pedig a másikat elveszítjük. Elsősorban mi, önmagunk vagyunk felelősek a döntéseinkért, és hogy az álmaink közül melyiket valósítjuk meg, és melyeket hagyjuk közben elveszni. 

Most őszintén, mindenkinek vannak gyönyörűséges álmai, és talán ezek attól is olyan varázslatosan szépek, hogy soha nem teljesülnek. Így van? 

mi (ne) legyen az ebéd?

...kicsi, háromfős (remélhetőleg majd még bővül) családom élelmezése nem kis fejtörést okoz . a 2,5 éves annyit mond ha megkérdezem mit akarsz enni: kakajóóóó, túrórudi, palacsinta. A férjem, ha egyáltalán meghallja, akkor megvonja a vállát: nekem mindegy. Aztán a mindegyből kisütök valamit, ami tuti hogy nem fog tetszeni, mert most éppen nem eszek krumplit...(mióta nem eszel krumplit? hápogok. ma óta. egészségtelen. jaaaaaaa. oké. akkor ez még belefér) ..vagy ez nem olyan mint anyukámé...vagy ez túlfőtt, kemény, nem jóóóóóóóóóó...persze emberem is napról napra jobban gyarapodik, de nem baj, a tény szerinte hogy szarul főzök. mondhatnám, hogy menj a nemmondomhova, de 15 éve élek vele, ismerem mint a tenyeremet. felvonom a vállamat, magamban leanyázom, mosolygok, és megyek tovább. a mosoly sokat segít. Ma reggel is kelt ez a gyönyörű Csörke, fél7kor. befekszem mellé az ágyába, még jó hogy ilyen kicsi vagyok, az ágya meg nagy....és ébredezünk fél órát. Elénekli nekem az ébresztő dalt, mert anya is ezzel kelt minden nap. ragyog a boldogságtól, ő kialudta magát, én nem...de nem baj, a vasárnap kezdődik.
irány a mikró, ahol neki kakajót készítek, magamnak kávét. még látni nem látok, de lassan....lassan...bekacsolom a Csörinek a mesét, és miközben megissza a kakajóját, én a kávéval próbálok életbe maradni. fél óra kell.de az élet nem áll meg, már gondolkodok mit főzzek ebédre. Ír krumplileves lesz....minden alapanyag megvan? hát persze, a konyhám felszerelt (pedig ugye szarul főzök), a hűtő tele van. Holnap lesz K 37. szülinapja. Veszek neki egy jazz cd-t, meg egy elektromos fogkefét, meg csinálok neki kókuszos kekszet, amihez holnap még veszek négy anyósnyelvet (fúúú, na ezt tényleg útálom, de ő meg imádja), telenyomom tejszínhabbal, és jöhet a gyertyafújás. Idén nem veszek tortát, mert okulva a tavalyi évből, amikor 3 laktózos szelet torta eredménye 4 nap tömény fetrengés: hányás, hasmenés, fájdalom. igaz fogytam vagy 5 kilót, de idén tényleg tanulok belőle.
szóval ma reggel kinyitom a laptopomat, és keresek receptet a neten. hümmögök hammogok...keresgélek. és belebotlottam, amit még nem láttam. egy receptes blog, ahol k..va nagy betűkkel ki van írva, hogy :Fotóimat és egyéb írásaimat sem részben, sem egészben, előzetes írásbeli engedélyem nélkül felhasználni, átalakítani, terjeszteni NEM LEHET!
Ha valakinél felismerem a jogtalanul eltulajdonított fotóimat, írásaimat, az jogi következményekre számíthat!
Huuuuuuha  ez egy nyolcadrangú 1980673-dik weboldal, ami recepteket közöl. tele van velük a net. Természetesen az én és sorstársaim nagy örömére. mert főzni szeretünk, vagy kell, és ez segítő mankót nyújt nekünk. Éljen a net...a háziasszonyok. de fenyegetni? ugyanmár. Ha azt mondanám, hogy olyan különlegességek lennének az oldalán, amit a sztárséfek is lekoppintannák, akkor oké, de most ki fog lopni???? egy brassói aprópecsenye receptet, ami amikor a google-ba beírom, akkor 45700 találatot dob ki kapásból? most miről is beszélünk? mondjuk ki. Szeretünk főzni, mert valamilyen szinten az művészet. Szeretünk szépet készíteni mert alaptermészetünknél fogva ilyenek vagyunk. Szeretjük bezsebelni a dicséreteket...hát persze, és szeretjük azt hinni, hogy jobban és szebben főzünk, mint a szomszéd, mint a barátnőink...és ezt meg is osztom mindenkivel a neten, még egy kis extra dicséret bezsebelése mellett...és lelkesen fényképezzük a  kajákat, előkerül a nagymami által vett nem használt zsolnai készlet...hogy a fotókon  jobban mutasson....szóval ez egy folyamat. és megértem, átérzem. mert én is baromi jól főzök, tökéletes vagyok. és még jó anya is, mert most abbahagyom az írást, és megyek játszani a leszegzett fejű kisfiammal...hogy ő is boldog legyen. ...folyt. köv. 

ősz Budapesten a Duna mellett...

ma egy csodaszép kirándulást tettünk. Tudtátok, hogy a 22. kerületben van egy ártézi kút? mi most tudtuk meg. vettünk is magunkhoz 20 litert. és lementünk a Duna partra...ősz van, de tavasz...

Magyarország jobban teljesít????????????

Budapest, Budai gyerek klinika.2013. október vége.... Egy hónapra (előre)kapott időpont, egészséges gyerek követelmény (október van mindenkinek folyik az orra, és köhög). Reggel hatkor gyereket kiver az ágyból, átkocsikáz a kezdődő dugóban Pestről Budára, majd beáll a sorba a röntgenhez. Egy hónappal hamarabb megkérdez, hogy ne menjünk e esetleg néhány nappal hamarabb a röntgenre, mert biztos ami biztos. A válasz: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Nem kell. Majd  reggel idejönnek hamarabb, megcsinálják a röntgent, és máris mehet az eredménnyel a doktornőhöz. Oké, hisz neki, mert messze is van, parkolni is egy vagyon, és az idő is pénz, gyerek nem szeret kórházba járni...Egy hónappal később reggel fél8. Ott topog a röntgen előtt a gyerek és anyuka.Kinéz egy unott arcú néni, akin látszik, hogy nemhogy dolgozni nem akar, de még rá is üvölt mielőtt megszólal az anyuka. Mit akar? veti oda nem túl kedvesen. Hát, röntgenre jöttünk, és már vesz is elő papírt...Ma nincs röntgen. Majd jöjjenek máskor. Tessék? kérdez hitetlenkedve. Hogyhogy nincs ma röntgen? Ezt nekem senki nem mondta, ezt nem értem. És most mit csináljak? A válasz: jöjjön vissza máskor. Máskor?????? De nekem ma van időpontom! Most kell a röntgen felvétel. Ez nem egy kórház? Egy röntgen van? Egy hónap mire időpontot kapunk. Ez vicc????????? Mivel leépítések vannak, ezért egy röntgenes van csak az egész kórházba. Ő meg ma ügyeket intéz. Hőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő? Mivan? Egy gyerekkórházban egy röntgenes van, és ha ő nincs akkor nincs röntgen? Ez vicc? Nem, nem vicc. Kiabálni nincs értelme, felmegy az időpontosokhoz kérni újabb időpontot. Nem üvölt, nem káromkodik, de amikor közlik, hogy a röntgen telefonszámát nem adhatják ki, majdnem átnyúl a pulton, és kiszedi a nőt. Telefonszám megkap, újabb időpont megvan.Gyerek 2,5 éves, nem érti mi történik. Azt érzi, hogy anya feeszült, majdnem felrobban, ő megszólalni sem mer....de anya megöleli és mondja. Most nem megyünk doktornénihez, mert nem tudtak most lefényképezni....de majd visszajövünk. Mert vissza kell sajnos jönni. Mert a gyerek az első, ha ő beteg az nem játék, ő még nem kapkodhatja a vény nélküli pirulákat mint mi....ő csak ránk számíthat, mi védjük, óvjuk. Ma létezik olyan nagyon jó hírű gyerekkórház, ahol megtörténik, hogy egyszerűen nincs röntgen.....Magyarország, én így köszönöm, de nem szeretlek.

október 23

Bajnai kiakadt az Orbán-beszéden

• Index

2013. október 24., csütörtök 13:27 | 

Létezik a párhuzamos univerzum: Bajnai Gordon szerint az emberek jelentős részét sokkolta Orbán beszéde. Az, amit a békemenetesek csupa pozitív jelzővel illetek. A neki válaszoló Rogán szerint inkább önvizsgálatot kéne tartania, 2006-ban miért nem mondott le posztjáról.

Címkék

orbán-beszéd, bajnai gordon, október23, orbán viktor

Bajnai Gordon levelet írt Orbán Viktornak a kormányfő október 23-ai beszéde miatt, amit a Fidesz elnöke a Békemenet hívei előtt, a Hősök terén mondott el. Bajnai szerint Orbán beszéde "sokkolta a demokratikus közvélemény jelentős részét".

Bajnai azt írta, a kormánypárt hívei nem egyenlőek a nemzettel. "A Fidesz – egyelőre – nem állampárt, még ha Ön mindent el is követ azért, hogy az legyen. Ön talán lehet a Fidesz örökös elnöke, ám még a Fidesz örökös elnöke sem lehet Magyarország örökös miniszterelnöke".

A volt kormányfő azt is felrótta Orbánnak, hogy katonai díszsorfal előtt tartotta meg beszédét. "Ne hivatkozzon ebben baljós korszakok hagyományaira és ne takarózzon ebben más nemzetek szokásaival sem: Magyarországon és épp – a fegyverrel vívott és tankkal eltiport – 1956 ünnepén ez ízléstelenségnél is több volt! Magyarországot nem katonai junta vezeti, Ön pedig nem vezénylő tábornok: a demokratikus hatalom megszerzéséhez és megtartásához nem fegyverekre és katonákra, hanem a nép többségének támogatására van szükség" - írta Bajnai.

A beszéd tartalma is kiverte a biztosítékot Bajnainál. "Önnek se joga, se alapja nincs arra, hogy bármelyik politikai vetélytársát a gyilkosok leszármazottjaként bélyegezze meg, az pedig egyenesen szégyenteljes, hogy bármelyik demokratikus politikai erőről olyasmit állítson, hogy az, ha tehetné, a tömegbe lövetne" - vetette a szemére.

Végül arra kérte Orbánt, hogy szégyellje magát. Így fogalmazott: "Miniszterelnök úr, szégyellje magát, és ha maradt még valamicske Önben a régi demokrata énjéből, kövesse meg a nemzetet és kérjen bocsánatot az ellenzéki szavazóktól, akik a magyar nemzetnek éppúgy teljes jogú tagjai, mint az Ön hívei!".

Miről is beszélt Orbán?

Orbán Viktor beszédének közel felében az 1956-ról, a hősökről, a ki- és megjavíthatatlan kommunizmusról és a szabadság kivívásáról beszélt. Beszéde második felében új szabadságharcot hirdetett a már korábban is körülhatárolt ellenség, a pufajkát öltönyre, „a tovarist Tavaresre” cserélő, a külfölddel szövetkező egykori kommunisták ellen.

A kormányfő azt mondta: 2006-ban a kormány saját népe ellen fordult, gumilövedékkel lőtt az emberekre és lovasrohamot vezényelt ellenük, és ezek az emberek ezt újra megtennék. Orbán ezért harcra szólított fel mindenkit, hogy a kormány kiküzdött eredményeit megvédjék.

Rogán: 2006-ban kellett volna tiltakozni

Bajnainak a Fidesz frakcióvezetője válaszolt. Rogán szerint az E14 vezetője "részese volt annak, amikor egyszer egy kormány az emberek közé lövetett". 2006-ban [fejlesztési] kormánybiztosként "nem tiltakozott, nem írt nyílt levelet, nem mondott le a kormányban betöltött pozíciójáról! Pedig megtehette volna." Rogán Antal felemlegette a 2006-os rendőri atrocitások egyik elszenvedőjénekhétfői öngyilkosságát is, mely kapcsán szerinte Bajnainak "inkább részvétet kellene nyilvánítania, és önvizsgálatot tartania arról, vajon jól tette-e, hogy akkor nem mondott le pozíciójáról".

Közben a Fidesz állandó keménykedője is megszólítva érezte magát, Deutsch Tamás a Facebookon intézett „zárt levelet” Bajnaihoz. Ebben megértését fejezi ki amiatt, hogy „keményen dolgozik benned a benga” [nyelvművelő olvasóinknak eláruljuk, hogy a "beléállt a benga" kifejezés a "dolgozik benne az ideg" cigány eredetű megfelelője] , amiért Orbán és hívei nem olyan „nettó tapló módon ünnepeltek”, mint az ellenzéki politikus és „kompániája”. Deutsch a Békemenet „szeretetet, összefogást és erőt sugárzó” ünnepségét azzal a szolidaritásos performansszalállította szembe, melynek résztvevői ledöntöttek egy Orbán-szobrot. 

Hallgassa meg azokat, akiket pozitívan sokkolt!

Nem mindenki akadt ki a harcos Orbán-beszéden. A Békemenet résztvevőinek például nagyon tetszettek a kormányfő szavai, csak úgy záporoztak a szebbnél-szebb jelzők:

határidő

pont egy hetem van egy profi novella megírására, mert határidő van. meg fogok jelenni egy válogatásba, ami tök jó, és nagyon örülök, de most nincs kedvem írni. pedig kell. nem szeretem a határidőket, mert a művészetet az idő teszi halhatatlanná, vagy öli meg még a keletkezésnél. most lázongok, pedig felesleges. elő kell szednem az agyamat, és leülni írni. nem lesz könnyű....az idő. csak telik, és fogy. este amikor lefekszem az ágyba, pörög az agyam...már éjjel is írok álmomba. Berozsdásodott ujjaimat meg kell mozgatnom, dolgozni.....mert határidő van. nem szeretem. K még nem tudja, meglepi lesz neki...(is). valami ütős sztori kellene....

itt van az ősz

itt van az ősz, itt van újra. a diók az erkélyen (még), a körték lassan mind üvegbe kerülve várják a gazdijukat.

őszülök

Ma vágtam ki a hajszálaim közül a második hófehér szálat. Hihetetlen. 33 éve koromban őszülök. Zavar e- az öregedés? Nem, csak rosszul esik, hogy a természetes fekete hajam, amire mindig is büszke voltam, majd pillanatok alatt fehér lesz. Nekem sokkal gyorsabban meglátszódik, ha elkezdek őszülni. A francba is, én szerettem fekete hajjal élni.
De ha őszülök? Nem borulunk ki, elő a festék! Végre kipróbálhatom a dögös vöröst.   

az álmok

Az álmok fontosak. Valaki szerint az álom az az, amikor alvás közben dolgozza fel az agyad az információkat. Ha mély álomban álmodunk, arra nem emlékszünk, de ha felszínesen alszunk, akkor általában emlékszünk rá. Az álom lehet az, amiről álmodozol, amire vágysz, vagy ha valami gondolatot elfojtasz magadban az ott kijön. Vannak esetleg emlékek, amit nyomok hagytak benned, vagy ha valamire sokat gondolsz, azon kattog az agyad folyton akkor nagy az esélye, hogy azzal álmodsz. Más szerint az álom egy képzet. Tartalmilag lehet bármi, az is, amit soha nem akarnál a valóságban, és titkos vágyaidat is jelképezheti. Az álom az agyadban levő elalvás előtti utolsó gondolatokból, tettekből, szavakból képződik egy olyan állapot, amelyben önmagadat látod kívülről, és bármi megtörténhet, ami a valóságban nem.

Az álmok fontosak. Fontos üzenetet közvetítenek nekünk. Vannak olyan emberek, akik képtelenek szétválasztani a valóságot, és az álmaikat. Bár fizikailag itt élnek közöttünk, esznek, alszanak, dolgoznak, de szellemileg nincsenek közöttünk. Felhúznak egy álomkerítést maguk köré, és azt hiszik valóságnak, ami valójában csak a fejükben létezik. Ezek a hazugságok persze egy idő után számukra olyan valóságosak, hogyha kilépnek belőlük az hatalmas nagy csalódást tudnak okozni. Olyannyira, hogy aki fel akarja nyitni a szemüket, hogy visszatérjenek a valóságba, azokkal képesek véres harcot vívni, majd ellökni maguktól.

az utolsó nap Sydney-ben

itt ülök a ruháskupac tetején. valahogy nem akaródzik pakolni, pedig kell. Még el kell ugranom suvenir shop-ba. Mert mindig még ki tudok valami okosat találni az utolsó pillanatban. C-nek megírtam az üzenő cetliket. Remélem örülni fog majd neki. Most még a cipőjébe is becsempészek egyetJ
Hétvégén át kellett állítani az órát. elloptak tőlünk egy egész órát. tagadhatatlanul itt a tavasz. Mi meg megyünk haza. Hol van itt az igazság?
Voltunk egy új, isteni olasz étterembe, ahol rommá ettük magunkat, meg elmentünk még a hétvégén búcsúként enni egy belvárosi szálloda bárjába. Na, ott isteni a kaja. A roll-jai (amit otthon csak tavaszi tekercsnek hívunk) eszméletlenek. Jaj, ideje lesz fogyizni már…vagy csak tornázni. Jövő héttől otthon járok terhes tornára. Állítólag.  Ha nem lesz idegesítő, akkor járni fogok, mert megmozgat. Ha fogyni nem is fogok, de legalább nem növök tovább csak hasban.
Írtam már, hogy bedöglött itt is a hűtőnk? Ez csak azért vicces, mert ránk allergiásak a hűtők. Az elmúlt két évben otthon 3 hűtőnk volt. Kettő ebből szuper hiper, meg is haltak….én nem tudom miért. Nincs szerencsénk velük. Tegnap itt megadta magát. Kiégett a lámpa nagy pukkanással, szikrázott egy sort, és kilehelte a lelkét.
Voltunk IKEA- ba is a hétvégén. Mert kevés időnk lesz otthon megcsinálni mindent….a végén négykézláb mentünk annyira sokat járkáltunk. Megnéztük a gyerekosztályt is.
Láttunk nagyon jó ötletes dolgokat, amiket otthon majd megveszünk. Meg végre kitaláltuk a gardrób szoba állványzati megoldását. Nem egyszerű. Attól félünk, hogy úgy járunk, mint a másik lakásunkban, ahol be akarta az asztalos barátunk tenni a konyhabútort a sarokba, és kiderült, hogy derékszög az ott nincs…nem mondom, hogy abban a pillanatban nagyon szeretett minket a srác. Attól félünk, hogy ami egy beugróban szerintünk 150 cm, az valószínűleg a beugró hátsó falrészénél az nem lesz annyi. Mert ebben a lakásban egyszerűen nincsenek derékszögek. De nem véletlenül. Szándékosan. Hogy miért volt jó ez a tervezőnek? Talán fóbiája van az egyenesektől, derékszögektől. Tényleg nem tudom. Izgi lesz, az biztos.

Na elindulok, mert lassan dél van, én meg még sehol nem állok. Ez lesz Sydney-ben az utolsó estém. Nem szeretek búcsúzni, mert az mindig valaminek a végét jelenti. Nem hiszem, hogy ide vissza fogok jönni. Nagyon kicsi rá az esély….így akármennyire nem szeretném…ennek az életnek itt vége van. ….

hosszúhétvégén Warwick-ban

csodaszép hosszú hétvégét töltöttünk Warwick-ban. Pénteken érkeztünk, Premier Inn-ben szálltunk meg, ami azért is volt jó, mert az egyik éjszaka ingyenes volt, és a szálloda januárban nyílt, és még nagyon új volt. a szoba kicsi volt, de normál szállodai méretű. Vittünk Csöribabának ágyat, amit rögtön össze is raktunk, hogy ne legyen gond majd este…a szálloda konyhája több mint kítűnő volt, és a kiszolgálás is. Mindenki körberajongta Csörit, ami persze nem meglepő, hiszen egy mosolyalbum. ettünk egy kicsit a bárban, a gyereket megetettük,és elindultunk megnézni hol is a vár, amit meg akarunk nézni. mivel már a délután nagyobb része eltelt, megbeszéltük, hogy másnap megyünk, mert a jegyárak horror összegbe kerültek. De hihetetlen szerencsénk volt, és Krisz leleményes volt, így kiderült, hogyha ma megvesszük a jegyeket, akkor félárat kell fizetni, és holnap ráfizetünk a jegyekre 1-1 GBP-t, akkor kétszer is bemehetünk. Naná.

A vár területe hatalmas, és minden a szórakoztatásról szól. A gyerekek imádják. az akkori korról mindent megmutatnak, lehet íjászkodni, van madár reptetés, és ezer program. Mi csak a várat, a rózsakertet és a pávakertet néztük meg első nap…majd mentünk Startford-ba. Körbenéztünk, a város édes, szép, bár iszonyat árak vannak…besötétedett, és visszatértünk a szállásunkra. Csöribababa kapott vacsit, közben mi is megkajáltunk, majd fürcsi és lefektettem, és mi visszatértünk a bárba. Ittunk még és beszélgettünk, majd nyugovóra tértünk. egy dolgot utáltunk csak, hogy hideg volt a szoba, és légbefúvásos, és reggelre mindhárman bedugult fejjel ébredtünk. Bahhhh.

másnap nagyon gyors reggeli után mentünk a várba, tudatosan néztük mit akarunk még megnézni, mert délután el kellett indulni Birminghem-be, babalátogatóba. Csöribaba apa nyakában élvezte a napsütést, mi meg majd leszakadtunk, de olyan jó volt látni a mosolyt az arcán. Plusz poénként egy három fős indiai lánycsapat megkérték hogy lefényképezhessék Csörögefánkot… furcsa világJ

Egy barátunk öccse és a feleségét látogattuk meg. A felesége lengyel, de nagyon kedves. A baba egy tündérkeJ Nina a neve, és 3 hónapos. Egy hangja sem volt egész látogatásunk alatt, nem úgy mint Csörinek, aki amikor meglátta, hogy felveszem a babát elkezdett sírni…nem kicsit, nem halkan, hanem bömbölt. Így a nagy szeretgetés elmaradt, mert első a CsöriJ

késő este értünk vissza a szállásunkra, ahol ismét vacsi, Csörke felfedezte a bárt, meg a kajánkat, és miután hulla fáradt volt letettük aludni. Próbáltunk kettesben maradni, de egy angol házaspár úgy döntött, hogy velünk töltik az estét…nagyon fárasztó volt kb 4-5 órán keresztül beszélgetni, angolul…jaj.elcseszték az egész esténket…

vasárnap bőséges nagy reggeli..nyamnyam , majd irány Oxford, ahol vettünk egy erősítőt, és utána sétáltunk 3 órát a kanális mellett…nagyon jó volt. Majd beültünk, ittunk, ettünk, Csörke megint bepisislt, átöltöztettem, és indultunk haza…

csodás volt, fárasztó volt….nagyon élveztükJ és 16 fok volt!

  

hoffmann levele

tegnap éjjel, mert mikor máskor érne rá egy kisgyerekes anyuka, főleg ha  beteg a lurkója, olvastam az indexet. hosszasan fejtegethetném, hogy szerintem az origo-val szemben a hátrányára változott meg, de most erre sincs időm. Ami nálam kiverte a biztosítékot, az ez a cikk volt. Egyszerűen nem tudok csak annyit mondani, hogy BASSZUSSSSSSSSSSSSSSSSSS. nemár. demár. Ha ez a levél nem ugyanaz mint a kommunizmusban az agymosás, akkor mi? és 2013at írunk? lehet hogy tényleg menekülni kell innen.amíg lehet, mert ha a jelenlegi kormányon múlik lassan a határkapuk is bezáródnak.

hát itt van a remekmű, meg a cikk:

Mit tudnak a mai tízévesek „a magyar emberek alapjogairól, értékeiről, érdekeiről, elképzeléseiről”, egyáltalán, mit szólnak ahhoz, ha erről kell olvasniuk?

Hoffmann Rózsa bátor és kíváncsi asszony, kipróbálta.

Egy augusztus 27-i keltezésű levélben az oktatás államtitkár az 5. és 8. osztályos tanulók figyelmét hívta fel a magyar alaptörvény csodálatosságára. A levelet tegnap posztolta Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes a Facebookon.

A levélben Hoffmann Rózsa a gyerekeknek azt ajánlja, olvassák el az új alkotmányt – az ötödikesek csak a huszadik századi erkölcsi megrendülésről beszélő preambulumot („Nemzeti Hitvallás”), a nyolcadikosok pedig a teljes szöveget. Ezeket Hoffmann meg is küldte a diákoknak.

A levélben Hoffmann úgy ír az alaptörvényről, mintha az közvetlenül az állampárti, 1949-es alkotmányra született volna válaszként.

Közületek a legidősebbek sem éltek még akkor, amikor Magyarország Alkotmánya nem a magyar emberek alapjogait, értékeit, érdekeit, elképzeléseit rögzítette, hanem idegen hatalomét. Ma, 2013-ban már természetes, hogy van olyan Alaptörvényünk, amely a mi alapjogainkat és kötelességeinket rögzíti.

Hoffmann Rózsa levele az ötödikeseknek és a nyolcadikosoknak.Fotó: Facebook

A levél a '89-es alkotmányra egyáltalán nem is utal. Egy ponton ugyan Hofmmann azt írja, hogy az új alkotmány „lezárja a közelmúlt fájdalmas és igazságtalanságokkal terhes szakaszát”, a magyarságért áldozatot vállaló hősökről szóló részből viszont erősen úgy tűnik, hogy nem a rendszerváltás utáni húsz évre gondol.