itt ülök a ruháskupac tetején. valahogy nem akaródzik pakolni, pedig kell. Még el kell ugranom suvenir shop-ba. Mert mindig még ki tudok valami okosat találni az utolsó pillanatban. C-nek megírtam az üzenő cetliket. Remélem örülni fog majd neki. Most még a cipőjébe is becsempészek egyetJ
Hétvégén át kellett állítani az órát. elloptak tőlünk egy egész órát. tagadhatatlanul itt a tavasz. Mi meg megyünk haza. Hol van itt az igazság?
Voltunk egy új, isteni olasz étterembe, ahol rommá ettük magunkat, meg elmentünk még a hétvégén búcsúként enni egy belvárosi szálloda bárjába. Na, ott isteni a kaja. A roll-jai (amit otthon csak tavaszi tekercsnek hívunk) eszméletlenek. Jaj, ideje lesz fogyizni már…vagy csak tornázni. Jövő héttől otthon járok terhes tornára. Állítólag. Ha nem lesz idegesítő, akkor járni fogok, mert megmozgat. Ha fogyni nem is fogok, de legalább nem növök tovább csak hasban.
Írtam már, hogy bedöglött itt is a hűtőnk? Ez csak azért vicces, mert ránk allergiásak a hűtők. Az elmúlt két évben otthon 3 hűtőnk volt. Kettő ebből szuper hiper, meg is haltak….én nem tudom miért. Nincs szerencsénk velük. Tegnap itt megadta magát. Kiégett a lámpa nagy pukkanással, szikrázott egy sort, és kilehelte a lelkét.
Voltunk IKEA- ba is a hétvégén. Mert kevés időnk lesz otthon megcsinálni mindent….a végén négykézláb mentünk annyira sokat járkáltunk. Megnéztük a gyerekosztályt is.
Láttunk nagyon jó ötletes dolgokat, amiket otthon majd megveszünk. Meg végre kitaláltuk a gardrób szoba állványzati megoldását. Nem egyszerű. Attól félünk, hogy úgy járunk, mint a másik lakásunkban, ahol be akarta az asztalos barátunk tenni a konyhabútort a sarokba, és kiderült, hogy derékszög az ott nincs…nem mondom, hogy abban a pillanatban nagyon szeretett minket a srác. Attól félünk, hogy ami egy beugróban szerintünk 150 cm, az valószínűleg a beugró hátsó falrészénél az nem lesz annyi. Mert ebben a lakásban egyszerűen nincsenek derékszögek. De nem véletlenül. Szándékosan. Hogy miért volt jó ez a tervezőnek? Talán fóbiája van az egyenesektől, derékszögektől. Tényleg nem tudom. Izgi lesz, az biztos.
Na elindulok, mert lassan dél van, én meg még sehol nem állok. Ez lesz Sydney-ben az utolsó estém. Nem szeretek búcsúzni, mert az mindig valaminek a végét jelenti. Nem hiszem, hogy ide vissza fogok jönni. Nagyon kicsi rá az esély….így akármennyire nem szeretném…ennek az életnek itt vége van. ….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése