2013. december 21., szombat

közeleg a karácsony...

fáradt vagyok. Törpének megvettük a fenyőfát, együtt, hárman. Volt nagy boldogság, rögtön szerette volna feldíszíteni. Nehezen értette meg, ha egyáltalán megértette, hogy karácsony napján díszítjük csak fel. Szóval fa kipipálva. Ma voltunk esküvőn. Egy barátunk vette el a barátnőjét, és februárban meg is születik a gyerkőc. a lánynak már van egy kislánya, aki tündér aranyos, tele szeretettel, és jósággal....
tegnap este még elmentünk Soszáékhoz. persze rommá ettük magunkat. a két kiskölyök szétszedte a törpét...de nagyon nagyon jó volt...reggel 9kor kelt a törpi 7 helyett. kicsit kifáradt tegnap este.
Holnap megyünk a Nagymamához, és hozzunk Nagytatit ide hozzánk. nagyon várom már. Mindkettőt.
Csillu elkészítette a bajuszos medált nyaklánccal a Reninek. nagyon nagyon tuti lett. huh de örülök neki.
a mai nap vicce, illetve sírnivalója, hogy itt a nyóckerben ingyen osztották a fenyőfákat a rászorulóknak. ezt úgy vettem észre, hogy a sarkunkig állt a sor, elég kétes alakokkal. egy néni megállt mellettünk, és motyogott. láthatóan izgatott és mérges volt. beszédbe elegyedtem vele. Ő nem rászoruló, tehát ő nem kapott ingyen fát. viszont a cigány családok, akik fiatalok, életerősek hozták a fákat felénk...jöttek mint az oroszok....milyen nagylelkű és jófej a polgármesterünk, gondoltam.....és akkor láttam meg, hogy mindenki egy irányba viszi a fát....miért is? mindenki egy utcába lakik? óóóóóó nem. hanem mert a következő sarkon eladták a fákat. ott állt egy autó, és hordták a fákat oda. bahhhhhhh. sok cifrát tudnék mondani, de nem teszem. konklúúúúúzió: segítsük a cigányokat, meg a szegényeket, akik soha nem fognak dolgozni, mert minek, legyen szép karácsonyuk....és amit kapnak eladják. mire kell a pénz? nem a gyerekre az biztos. és nem is fűtésre, mert azt is támogatják....szar a rendszer ez a helyzet...de azért boldog karácsonyt.  

2013. december 9., hétfő

mai nap

a mai nap  izgalommal teli.....láttam ma reggel egy gyönyörű szivárványt a város felett. nem, nem ittam, és nem szívtam, ez tényleg igaz. a másik, hogy a kiadó elküldte a lektorált anyagot, meg a szerződést, és most ezerrel dolgozok...juj izgatott vagyok. ez egy jó nap. na. és este Törpit viszem síelni tanulni. pont.

2013. december 2., hétfő

egy pillanat

reggel van. kelteni kell törpit. feneke az égnek, úgy alszik. énekelek, simogatom ezt a kis gömbölyű puhaságot, aki nem sokkal az ébresztést követően már mászik is az ölembe. ránézek az órára, tudom, hogy haladni kellene, tempósabban, de nem mozdulok. ölemben a kisfiam, kapaszkodik belém, még nagyokat szuszog...ez a pillanat csak a mienk. a percek megállíthatatlanul peregnek, de mi ketten ott erőt, megnyugvást, szeretetet adunk és kapunk egymástól-egymásnak...