tegnap elmentünk C-vel Pécelre a házidokinkhoz. Az asszisztens hölgyek, keményen benne vannak már a nagymamakorban, szokás szerint kedvesek voltak, érdeklődök, és segítőkészek. pedig nincsenek túlfizetve. A probléma ott kezdődött, hogy influenza elleni oltóanyagot kértünk. Bementünk hátra, ahol egy nagyon fiatal kissé ideges lányka volt fehér ruhába. betanulós nővérke. A mi kedves nővérkénk megkérdezte hogy lehet e gyakorlatozniuk rajtunk, mert hát az oltást is tanulnia kell a kislánynak. Nem voltunk boldogok, de belementünk. a kislány amennyire idegesnek tűnt, és ügyetlennek, hihetetlen módon jól beoltott minket. nagy boldogan dolgunk végeztével elindultunk felvenni törpinek az autóit, amit kéz alól olcsón vettem meg egy aukciós portálon. Autók megvéve, irány Pest. a nap süt, mi elégedetten hazafelé még megálltunk enni....hmmmm. isteni tapaszt ettünk, és sültkrumplit....majd gyorsan otthon kidobtam C-t, és mentem a törpiért a bölcsibe. olyan kerek volt az addigi nap, minden olyan olajozottan ment. addig.
Mikor elindultam a gyerkőcért, a szokásos utca felé vettem az irányt. itt lakunk az önkormányzat mögött, egy néhány méteres szakaszról beszélek, ami egy utcarészlet, természetesen egyirányú. mert a belvárosban lakni nem egyszerű. parkolni, közlekedni. néha riasztó. tehát bekanyarodok az utcarészletbe, és már majdnem kiérek a kereszteződésbe, amikor meg kellett állnom. nem, nem az autó halt meg, hanem két autó az utca végén úgy állt meg, hogy nem tudott senki sem átmenni közöttük. huh, levert a víz, mert nekem mennem kell nincs mese. kiszálltam az autóból, hogy megnézzem mi a helyzet, esetlen mégis kiférek e, de akkor még idegesebb lettem, mert egy rendőrségi nagybusz megállt mögöttem. se ki se be, se jobbra se balra. Hála ők értették miről van szó, és a rendőr elkezdett gyorsan telefonálni, és intézkedni, odajött hozzám, beszélt velem, mondta nyugi. Kiszálltam az autóból, és elrohantam az önkormányzatba, hogy a biztonsági őrtől segítséget kérjek. Udvariasan mondom neki: szép napot, tudja hogy kié ez az audi, mert el kellene állnia ahol áll, vagy beigazítani az autót, mert elakadtunk. - és mi közöm van hozzá? jött az értelmes válasz. -Hát mivel önkormányzati parkólóhelyen áll, gondolom, hogy tudja kié az autó, és akkor ki tud jönni a tulaj, és eláll....itt áll egy rendőrségi busz is, tele rendőrrel, elakadtunk. - nehogymár elképzelje hogy kihívom a tulajt? Önkormányzati gyűlés van, hát az nem úgy megy....-tessék? ez komoly? - oldják meg. vette oda flegmán. - rohadj meg, sziszegtem, és szaladtam vissza az autóhoz. Közben a rendőrt is útba ejtettem, mondtam neki hogy azt mondta a biztonsági ember oldjuk meg. - a rendőr elmosolyodott, és mondta, már intézkedem. elvitetem őket. . huh, köszönöm köszönöm. ekkor a rendőr javaslatot tett, hogy kitolatunk (ők is én is), és segít. az utca két oldalán centizve, rendőröm kintről integetve, ordítva, segítve kivezetett....és odalép hozzám. Hölgyem kint van, de kérem így ne vezessen, mert látom nagyon ideges. kezem lábam remegett, de akkor már csak azért, mert túléltem....-ügyes leszek, megígérem. És köszönöm hogy segített, ilyen még nem volt....
és tényleg köszönöm. mert emberi volt, segítőkész, és nem hátráltatni akart, hanem segítséget nyújtani...köszönöm neki így ismeretlenül is....a két autót elvontatták, és remélem hogy azt a nyomorult biztonsági embert meg ki fogják rúgni....és olyan szívesen mondanám neki: oldd meg köcsög.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése