néha ér meglepetés. nem is kicsi. békésen autózunk Budapest felé. ember vezet, halkan beszélgetünk, a forgalom nem túl nagy...törpe hátul dvd-t néz...és egyszer csak leintenek minket a zsaruk. Forgalmit már veszem elő a táskámból, a rendőr mondja hogy ezen kívül csak a jogsit kérni. ember nézi, keresi a kártyái között, de nincs. kiszáll, megnézi a hátizsákba is hátha, de már mondja nekem, hogy ez tuti otthon maradt. nézek a rendőrre:
- vezethetek én?
-miért, tud vezetni?
-igen, nem ittam.
- de tud vezetni?
-igen.
-és ezt az autót tudja vezetni?
elnevetem magamat:
-persze, hogy tudom.
-és jogosítványa van?
-persze,
-és itt is van?
-igen.
odaadom, megnézi, átülök a vezetői oldalra, krisz beszáll mellém, és elindultunk. se bünti se semmi nem volt. köszönjük. most mit mondjak? Ez az én emberem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése