2010. október 17., vasárnap

áll a FAL

hát ez undorító. kész vagyok. Kezünk, derekunk, izmaink tropán, a pénztárcánk meg laposodik. De áll a fal. A glettelés is már 85 %-os. már csak javítgatni kell.  Minden tiszteletem a kőműveseké, meg a kétkezi munkásoké. Nagyon nehéz meló ez.
Tegnap este 9kor jutottunk oda, hogy leugrunk a legközelebbi étterembe, hogy együnk valamit, mert a kezünkkel fogjuk az éhségtől szétkaparni az új falat. Persze nem működött a lift. Direkt szóltunk az új közös képviselőnek PÉNTEKEN, hogy hívja ki a liftest, de szarik ránk. Mi meg majd szarunk rá, amikor fizetni kell. Utálom őket. Szóval, este 9kor halál fáradtan, és bedagadt lábakkal le és felszambáztam a harmadik emeletre. Élmény volt.
Ami furi itthon, hogy lehet dohányozni az éttermekben. Mivel most még legalább egy évig nem dohányzok, ezért jobban megérzem a cigiszagot. Nem zavar, sőt!!!! De azért nem volt jó, hogy hazajöttünk, és füstös volt a ruhánk. Mert külföldön már nem lehet dohányozni zárt helyiségben. Kivéve, ha az a te lakásod.   
C szintén szét van esve. Az ujjain ragtapaszok vannak, fáj mindene. Nem szoktunk gyakran ilyet csinálni. A lakás meg koszos, poros. ha befejeztem ezt az írást, megyek és elkezdek takarítani. fáradt vagyok. Egyharmad most nem ficánkol. remélem, hogy nincs gond, csak ő is fáradt.
De áll a fal. Ez a C fala. Büszke vagyok rá is, meg a végeredményre is.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése