nagyon kevés az az alkalom, amikor nyilvánosan véleményt alkotok a politikáról, a szereplőiről. Megtartom magamnak a véleményemet, mert ez a blog nem erről szól. Viszont van néha olyan élethelyzet, amikor nem tudom megállni, és nem kikiabálni, hogy ÚRISTEN, ez komoly? A felsőoktatásról és annak teljes tönkretételéről szól ez a néhány hónap, esetleg év.Döbbenetből döbbenetbe esek, és nem hiszek a szememnek. Sőt, a fülemnek sem, amikor a méltóságos oktatási miniszterasszony mérhetetlen cinizmussal mondja a kamerába, hogy itt nincs szó tandíjról, nem érti most mi a gond? vegyenek fel diákhitelt a fiatalok, és ennyi. hogy mivan? még el sem kezdenek dolgozni, de már adósságba legalább 2,5 milliós adósságba kergetik a fiatalokat? A felsőoktatásban igaz, és ez nem kérdés, baromi nagy baj van, mert sok a kiskapu, és vannak akik 10 évig is járnak egyetemre az adófizetők pénzén. De akkor ezt oldják meg. nem kitúrni a szegényeket. én magam is sajnos ennek a huuuuuu de nagyon jó diákhitel rabja vagyok. mondjuk én lassan már letudom, de ez baromi nagy teher. miért kell mindent szétverni, és üresfejű nacionalista munkásokat kiképezni? lassan elérjük, hogy olyanok leszünk mint az amerikaiak, akik életüket és vérüket az egyesült államokért adják....no de ez már az én véleményem. elkeseredtem. én ezt nem akarom. én itt nem fogom nevelni a gyerekemet. én nem asszisztálok ehhez. köszönöm, nekem egy életem van. azt nem akarom így és itt eltölteni. kimentek a diákok az utcára. menjenek. lázadjanak. most tisztelt miniszterelnök úr nézzen szembe velük, és lássa, hogy Ön bizony ugyanezt csinálta, és akkor alakult meg a narancskör. bizony megjött az újabb nemzedék, és a narancsot kidobják a kukába, és jönnek az almások. Remélem elsöprik Önöket. hajrá hajrá mindenkinek, diákok, most rajtatok a világ szeme....én nektek drukkolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése